Bethleni járás
| Bethleni járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Szolnok-Doboka vármegye |
| Járási székhely | Bethlen |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 40 985 fő (1941) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
Bethleni járás (románul: Bethlen District vagy Beclean District) a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, mely 1876 előtt Belső-Szolnok, 1876-tól pedig Szolnok-Doboka vármegye, része volt. Közigazgatási hovatartozástól függetlenül székhelye mindvégig Bethlen település volt. Területe jelenleg Románia Beszterce-Naszód megyéjében fekszik.
Fekvése[szerkesztés]
A Szolnok-Doboka vármegyét 1910-ben közigazgatásilag hét járás (és két rendezett tanácsú város) alkotta. A Bethleni járás a megye keleti határa mentén terült el, közvetlenül érintkezett a Magyarláposi, Dési és a Kékesi járásokkal. A szomszédos Beszterce-Naszód vármegye határán annak Naszódi és Jádi járásával volt határos.
A járás déli részén feküdt Bethlen, mely több vízfolyás találkozásánál terül el: a Sajó, a Szamos, a Nagy-Szamos és a Melles-patak összefolyása esik a járásra, valamint észak-déli irányban középütt az Ilosva-patak (Târlișua) szeli ketté, mely Csicsókeresztúrnál éri el a Nagy-Szamost.[1]
Lakossága[szerkesztés]
Fényes Elek 1857-es összeírása szerint 25 község és 14 035 lakó alkotta.[2] 1910-ben 13 körjegyzőség 46 településén 37 232-en éltek.[3] Bár a második bécsi döntés következtében a megye - s így a Bethleni járás is - visszakerült Magyarországhoz, az 1941. évi népszámlálást követően járási összesítést nem tettek közzé,[4] ugyanakkor a Kereskedelmi- és Közlekedésügyi Minisztérium nyilvántartása (feltehetően az 1941-es népszámlálásból kiindulva) a járásban 40 985 lakost mutat.[5] A járás formálisan 1950-ben szűnt meg, amikor Romániában a megyék helyett régiókat hoztak létre, Bethlen és környéke Kolozs régió része lett, ezen belül Dés központtal alakítottak ki egy körzetet.
Története[szerkesztés]
A járás létrejöttének pontos dátumáról nincs adatunk. Belső-Szolnok vármegye 1721-ben csak két járásra (felső és alsó) volt felosztva,[6] feltehetően az 1784–1787 között zajló első magyarországi népszámlálás során is hasonló lehetett a helyzet, mivel Bethlen ekkor még község volt, és csak két mezővárost jegyzetek fel a vármegyében (Dés, Szamosújvár).[7] 1843-ban a járás már létezett[8] 1876-ban a megye jelentős részét Szolnok-Doboka néven új vármegyébe csoportosították, így a Bethleni járás is átkerült oda.[9] Az első világháborút követően a járás - a megye egészével együtt - 1918-tól román fennhatóság alá került, s a trianoni békeszerződés következtében 1920-tól Románia része lett. Neve ekkor Plasa Beclean volt.[10] az 1940-es második bécsi döntés ismét Magyarországnak ítélte a megyét, s ezzel együtt a járást is, ami 1944-ig volt az ország része, majd visszakerült Romániához.
Települései[szerkesztés]
1913-ban - az első világháború előtti utolsó békeévben - történt összeírás szerint (azok a települések, melyek 1913 óta lettek önállóak, ebben a listában még nem szerepeltek).[3]
| település | körjegyzőség | lélekszám |
|---|---|---|
| Alsóilosva | Alsóilosvai kj. | 693 |
| Kiskaján | Alsóilosvai kj. | 929 |
| Nagydebrek | Alsóilosvai kj. | 516 |
| Nagykaján | Alsóilosvai kj. | 764 |
| Almásmálom | Apanyagyfalui kj. | 1006 |
| Apanagyfalu | Apanyagyfalui kj. | 1021 |
| Fellak | Apanyagyfalui kj. | 645 |
| Felsőoroszfalu | Apanyagyfalui kj. | 411 |
| Árpástó | Árpástói kj. | 1255 |
| Magyardécse | Árpástói kj. | 1666 |
| Omlásalja | Árpástói kj. | 584 |
| Alsóoroszfalu | Bethleni kj. | 357 |
| Bethlen | Bethleni kj. | 3070 |
| Egreshely | Felsőilosvai kj. | 1077 |
| Felsőilosva | Felsőilosvai kj. | 1485 |
| Lonkafalva | Felsőilosvai kj. | 515 |
| Dögmező | Ispánmezői kj. | 941 |
| Ispánmező | Ispánmezői kj. | 1504 |
| Kisdebrek | Ispánmezői kj. | 567 |
| Szita | Ispánmezői kj. | 367 |
| Kerlés | Kerlési kj. | 1066 |
| Sajósárvár | Kerlési kj. | 520 |
| Szászszentjakab | Kerlési kj. | 629 |
| Bethlenkörtvélyes | Középfalvai kj. | 814 |
| Diófás | Középfalvai kj. | 275 |
| Jávorvölgy | Középfalvai kj. | 139 |
| Kőfarka | Középfalvai kj. | 562 |
| Középfalva | Középfalvai kj. | 1043 |
| Árokalja | Sajómagyarósi kj. | 877 |
| Cegőtelke | Sajómagyarósi kj. | 538 |
| Sajómagyarós | Sajómagyarósi kj. | 1167 |
| Bethlenkeresztúr | Sajószentandrási kj. | 744 |
| Kentelke | Sajószentandrási kj. | 924 |
| Sajószentandrás | Sajószentandrási kj. | 562 |
| Alsóegres | Sajóudvarhelyi kj. | 200 |
| Felsőegres | Sajóudvarhelyi kj. | 200 |
| Füge | Sajóudvarhelyi kj. | 457 |
| Magyarberéte | Sajóudvarhelyi kj. | 411 |
| Sajóudvarhely | Sajóudvarhelyi kj. | 872 |
| Somkerék | Somkeréki kj. | 1098 |
| Szamoskócs | Somkeréki kj. | 851 |
| Szamosmagasmart | Somkeréki kj. | 305 |
| Virágosberek | Somkeréki kj. | 512 |
| Csicsókeresztúr | Várkudui kj. | 830 |
| Szészárma | Várkudui kj. | 952 |
| Várkudu | Várkudui kj. | 663 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szolnok-Doboka vármegye térképe, 1910
- ↑ Fényes Elek: Az ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leirása. Pest: Heckenast Gusztáv. 1857. 168. o.
- ↑ a b A magyar szent korona országainak Helységnévtára. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1913. 214. o. (fizetős hozzáférés)
- ↑ 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Demográfiai adatok községenként: Országhatáron kivüli terület. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1990.
- ↑ Tóth-Bartos András: Szórványkérdés és birtokpolitika Észak-Erdélyben 1940–1944 között. In Tóth Ágnes (szerk.): Önazonosság és tagoltság. Budapest: Argumentum Kiadó. 2013. 310. o.
- ↑ Jakó Zsigmond: Belső-Szolnok és Doboka magyarsága az újkorban. In Szolnok-Doboka magyarsága. Szerk. Szabó T. Attila. Dés–Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1944. 119. o.
- ↑ Danyl Dezső – Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás: 1784-1787. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1960. 286–293. o.
- ↑ Fogaras vidéke közgyűlése. Múlt és Jelen, 32. sz. (1843. április 21.) 126. o.
- ↑ 1. §, 1876. évi 23. törvény némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről (Magyar nyelven) (Hozzáférés ideje: 2020. április 12.)
- ↑ Erdély statisztikája: A Romániához csatolt egész volt magyar terület lakosságának nemzetiségi, felekezeti és kulturális községenkénti statisztikája az 1910. és 1920. évi hivatalos adatok alapján. Közzéteszi Jakabffy Elemér. Lugos: „Magyar Kisebbség” Nemzetpolitikai Szemle. 1923.
.svg){kind=small}